Čierny Brod - Vízkelet
Hírek

Kitüntetett személyek

2012 – Polgármesteri Díjban részesült:

Óvári Mária

Az éneklés iránti érdeklődésem már gyermekkoromban kezdődött. A Diószegi Magyar Iskola diákjaként már 8 évesen énekeltem az alapiskola énekkarában.  A kilencéves alapiskola elvégzése után tagja lettem a Csemadok, illetve a Vox Humana vegyeskarának. A volt iskolaigazgatóm, tanítóm, karmesterem – Pintér Feri  bácsi biztatására jelentkezt

em és elvégeztem a hároméves karvezetői tanfolyamot, melyet a Pozsonyi Közművelődási Intézet szervezett. Diószegről Hidaskürtre jöttem férjhez, de még gyermekem megszületéséig eljártam továbbra is az énekkarba. Lányom alig volt másfél éves, amikor a Vízkeleti Csemadok vezetősége felkért a Harmónia énekkar vezetésére, mert a karmester, Feri bácsi, kora, illetve betegsége miatt nem tudta tovább vállalni  az énekkari munkát. A felkérést félve vállaltam el, jelenleg pedig már 32 éve tagja és vezetője vagyok. A több évtizedes munka nagyon sok-sok szépet adott nekem. Rendszeresen felléptünk a helyi és a járási országos rendezvényeken, versenyeken.  Jelenleg női éneklőcsoportként működünk, s ott vagyunk országos viszonylatban is az élmezőnyben. A több évtizedes munkámért a következő elismerésekben részesültem:

  • Szövetségünk a Csemadok megalakulásának 60. évf. alkalmából a Galántai Területi Választmányának kitüntetésében részesültem 2009-ben
  • A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok Országos Tanácsának Elnöksége Csamadok-Emlékérmet adományozott a szövetségben végzett kiemelkedő munkám elismeréseként 2009-ben
  • Vízkelet Község Önkormányzata Polgármesteri Díjat adományozott 2012-ben a magyar népzene ápolásáért, valamint sikeres odaadó kórusvezetői tevékenységemért.

Óvári Mária, a CSEMADOK mellett működő Harmonia nőiéneklőocsoport vezetője

2012 – In memoriam – VÍZKELET KÖZSÉG DÍJA

Pék Lajos  /1912 – 1976/

1912. december 5-én született Pozsonyban, és 1976. augusztus 12-én halt meg Vízkeleten. A pozsonyi reálgimnázium elvégzése után oktatói állást töltött be Balatonberényben a KALOT, a Katolikus Agrár Legényifjak Országos Testületében. 1944-ben megnősült, és Vízkeletre költözött. A II. világháború után, a jogfosztottság és a hontalanság éveiben munka nélkül volt. A háború után, miután újra megnyitották a magyar iskolákat, ahogy ő szokta mondani – ,,szolgálatra jelentkezett”, és 1952-ben kezdett tanítani a Tallósi Alapiskolában. Közben beiratkozott a pozsonyi Comenius Egyetemre, ahol 1954-ben magyar-történelem szakon szerzett diplomát. Utána Hidaskürtre helyezték, ott tanított 1972-ig, majd Vízkeleten lett igazgató, itt tanított egészen haláláig, 1976-ig. *tankönyvírás, anyanyelvi – és szavalóversenyek, kiejtési versenyek, kirándulások szervezése*

Ott volt a Csemadok megalakításánál, az 1950-es évek elején megalakult színjátszó csoportot vezette egészen az 1960-as évek végéig. Mikor is az megszűnt, utána az énekkar megalakításán fáradozott, mely aztán 1972-ben meg is alakult Pintér Feri bácsi vezetésével. Egész élete a tanításról, a nevelésről, a Csemadokról, a kultúrmunkáról szólt. Ha menni kellett és tenni kellett, ő mindig készen állt, s akkor volt igazán boldog, ha tehetett valamit a magyar iskoláért, a gyermekekért, a magyar kultúráért, a Felvidéken élő magyarságért. 63 évet élt.

A Csemadok mellett működő Harmónia énekkar megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen, 2012. november 17-én róla is megemlékeztek, és ,, In memoriam ’’– VÍZKELET KÖZSÉG DÍJÁT – kapta, melyet lányai, Pék Éva és Plancsíkné Pék Márta vettek át.

Az emlékplaketton a következő szöveg olvasható: ,,Vízkelet Község Önkormányzata – ,, A kiváló pedagógiai munkásságáért, a magyar kultúra ápolásáért és a kórusmozgalom tevékenységének támogatásáért. – In memoriam – VÍZKELET KÖZSÉG DÍJÁT – adományozza – Pék Lajos  – részére. ’’

Epilógus: ,, Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét, ámbár napja múl, de lerázva benne, ami földi, egy éltető eszmévé finomul.“/Arany János/ 

2012. november 17. Pék Éva

2012 – In memoriam – VÍZKELET KÖZSÉG DÍJA

Kürtössy Sándor /1930 – 1997/

Kürtössy Sándor /1930 – 1997/ 1930. január 9-én született Hegyen, itt is kezdett iskolába járni. Az általános iskola elvégzése után 1945 januárjában leventeként Németországba vitték, ahol fogságba esett, és egy évig Franciaországban, Toulonban volt hadifogolytáborban. Hazatérte után  Pozsonyban autómechanikusnak tanult.

Dolgozni az állami birtokon kezdett. Katonai szolgálata alatt tartalékos tiszti iskolát végzett, majd 1961-ig dolgozott tovább az állami birtokon, közben folytatta középiskolai tanulmányait. 1961-ben érettségizett Szepsiben a Mezőgazdasági Műszaki Technikumban. 1961-1963-ig energetikusként dolgozott a galántai Milex üzemben és 1981-ig a helyi mezőgazdasági szövetkezetben. 1981-től főállásban a Vízkeleti Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, majd 1989-től 1992-ig a község polgármestere volt. Egészségi okok miatt tisztségéről a választási időszak vége előtt lemondott. Hosszú betegség után 1997. április 14-én halt meg.

Vízkelet társadalmi és kulturális életében fiatal korától részt vett. Hosszú évtizedekig irányította és szervezte a község kulturális és társadalmi életét.

A Csemadok munkájába már fiatalon bekapcsolódott. Az 1950-es években megalakult színjátszó csoportnak aktív tagja lett. Az 1972-ben az énekkar alapí
tó tagja volt, a kórusban ő is énekelt. A későbbiekben szervezte a kórus hazai és külföldi szerepléseit. Majd a Helyi Nemzeti Bizottság elnökeként, később a község polgármestereként anyagilag és erkölcsileg is támogatta a Csemadok munkáját.

A Csemadok mellett működő Harmónia énekkar megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen, 2012. november 17-én róla is megemlékeztek, és –  ,, In memoriam ’’ –  VÍZKELET KÖZSÉG DÍJÁT – kapta, melyet lánya, Kürtössy Kornélia vett át.

Az emlékplaketten a következő szöveg található: ,, Vízkelet Község önkormányzata – ,,A magyar kultúra ápolásáért, az énekkar megalapításáért és támogatásáért – In memoriam – VÍZKELET KÖZSÉG DÍJÁT – adományozza Kürtössy Sándornak.’’

2014 – Polgármesteri Díjban részesült:

Pék Éva

2015 – Díszpolgári címet kapott:

Katona Pál esperes-plébános

Katona Pál 1937. június 26-án született Vízkeleten, négyen voltak testvérek. Szülei egyszerű gazdálkodó emberek voltak, akik mindenekelőtt támogatták a kultúrát és a műveltséget, 12 éves volt, mikor családját 1948-ban, az erőszakos lakosságcsere értelmében Magyarországra, Pitvarosra telepítették, majd Csanádalbertin jelöltek ki a család számára tanyát.

Katona Pál az általános iskola elvégzése után a kecskeméti Piarista Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Majd érettségi után felvételt nyert a Szegedi Műszaki Egyetemre, ahová felvételi vizsga nélkül vették fel, mert az országos matematikai-fizikai versenyeken sikeresen szerepelt. Ennek ellenére Katona Pál mégis a papi pálya mellett döntött.

Tanulmányait Szegeden, majd Budapesten a Hittudományi Főiskolán, a központi szeminárumban végezte, 1662-ig Szatymazon volt káplán, majd 1966 – 2004 között Makón előbb káplán, majd plébános lett. 38 évet töltött Makón, ami ritkaságnak számít egy pap életében. Makón többek közt az ő nevéhez fűződik a Szent István Egyházi Iskola, majd középiskola megszervezése, újraindítása, valamint a kollégium felújítása. Továbbá létrehozta a Keresztény Értelmiségi Szövetséget, és megalakította a cserkészetet.

2014. augusztus 1-jétől Földeákon szolgál, a Szent László nevét viselő plébánia esperes-plébánosa. Bárhová küldték is őt szolgálatra, az ottani közösség tartópillére lett, kamatoztatta élettapasztalatát, mindig és mindenütt a hagyományos keresztény értékeket hirdette.

Katona Pál aktív irodalmi, írói tevékenységet fejt ki. Állandó munkatársa a – Keresztény Élet, a Délvilág és a Földeák címen megjelenő egyházi újságoknak.

Megjelent könyvei:

Egyházi Élet Földeákon, Szent helyek és szent emberek Földeákon, 150 éves a földeáki templom, A földeáki rózsalakodalom, Földi életem lehetőség!, Üzent nekünk az isten, Készülj az áldottak közé, Földeáki Historia Domus / Plébánia és a hívek története /

Katona Pál gazdag, tartalmas életútját, munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták.

Kitüntetései:

  • 1994-ben a Makó városért díjjal tüntették ki
  • Földeákon az Önkormányzatától díszpolgári címet kapott
  • 2010-ben a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás miniszterétől megkapta a Frankó Vilmos –díjat, melyet előző évben Erdő Péter bíboros úr vehetett át
  • a Hittudományi Főiskolától díszoklevelet és aranydiplomát kapott
  • a Magyar Érdemrend Aranykeresztje kitüntetés, melyet a szülőfalujában, Vízkeleten 2012-ben tartott aranymiséjén vehetett át Magyarország miniszterelnök – helyettesétől, Semjén Zsolttól.

Idézet a – Földi életem lehetőség – című 2013-ban megjelent könyvéből,

melyből érződik erős kötődése a szülőföldjéhez és a szülőfalujához, Vízkelethez: – ,, Azért volt a legnagyobb öröm számomra a vízkeleti aranymise, mert itt születtem, és minden jelentősebb esemény alkalmából igyekeztem abban a templomban hálát adni Istennek, ahol megkereszteltek, ahol Isten gyermekévé lettem. Első szentmisémet  Vízkeleten mondtam, itt mondtam az ezüstmisémet is. De egy egész élet kegyelméért való hálaadás, 2012-ben az aranymisém is Vízkeleten volt, erre készültem a leginkább…’’

 Vízkelet Község Önkormányzata 2015. július 4-én a 17. falunapon – Katona Pál – főtisztelendő címzetes prépost, püspöki tanácsos, esperes-plébános urat, aki jelenleg Magyarországon a Csongrád megyei Földeák község lelkipásztora – ,,Díszpolgári címmel’’ tüntette ki.

A díszoklevélen és az emlékplaketten a következő szöveg olvasható :   Vízkelet Község Önkormányzata – Katona Pál esperes-plébános úrnak – a szülőföldjéhez való hűségéért és ragaszkodásáért s annak külföldön való népszerűsítéséért  – ,, Díszpolgári címet ’’ – adományoz.

Nagy Pál mérnök, Vízkelet község polgármestere.

2015.július 4.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             Pék Éva

2016 – Polgármesteri Díjban részesült:

Czigler Sándor

1935. szeptember 16-án született a Lévához közeli Hölvényben / Hulvinky /. Az alapiskolát Ógyallán, Ipolyszalkán és Léván végezte.1954-ben érettségizett Párkányban. Tanulmányait Pozsonyban a Testnevelési Főiskolán folytatta, ahol  1959 –ben testnevelés-magyar szakon szerzett tanári diplomát. A főiskola elvégzése után a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban, a jelenlegi Kodály Zoltán Gimnáziumban kezdte tanári pályafutását, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1996-ig oktatott.

Már gyermekkorában megszerette a futballt, amellyel végül is egy életre elkötelezte magát. Focistaként a párkányi TJ Sokol-ban nőtt fel, s máig ezt az egyesületet tartja anyaegyesületének, mert tulajdonképpen foci karrierje is innen indult. Az első nagy sportsikere 1959-ben a Szlovák Akadémia bajnoki cím megszerzése volt a VŠP Bratislava színeiben. ahol olyan játékosokkal játszott együtt mint Jozef Vengloš és Ján Hucko, akik később jeles edzők lettek.

Czigler Sándor 36 éves koráig aktívan focizott, Galántára érkezése után a TJ Slovanban, a katonai szolgálat alatt a Dukla Kolínban, majd a szolgálati idő letöltése után újból a Slovanban folytatta. Focistaként utoljára Vízkeleti TE színeiben játszott, itt fejezte be játékosi pályafutását. Czigler Sándor azonban már ebben az időszakban is érdeklődött az edzőség iránt, amely végül a második hivatásává vált, s mellyel megszakítás nélkül kerek negyven évig foglalkozott.  Kezdetben főként az ifjúsággal, később a felnőttekkel is foglalkozott, a Slovan Galántánál oktatta a labdarúgást. Munkájának elismerését jelenti az a tény is, hogy 1978-tól tizenkét évig az akkori Csehszlovákia legfelső testnevelési szervében,  a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bizottságában képviselte Dél-Szlovákiát. 2000-ben a Nyugat-szlovákiai Labdarúgó Szövetség odaítélte neki a ,,Szlovák labdarúgás fejlesztése terén végzett sokéves elkötelezett munkájáért ’’járó plakettet, 2009-ben pedig átvehette ,,A sport fejlesztése terén Nagyszombat megyében végzett sokéves munkájáért’’ járó emlékérmet.

2016-ban Vízkelet Község Önkormányzata ,,Polgármesteri díjat’’ adományozott Czigler Sándor testnevelő tanárnak a vízkeleti sportszervezetben kifejtett több évtizedes odaadó edzői munkássága elismeréseként, továbbá a helyi sportszervezet 90 éves történetének feldolgozásáért és könyv alakban történő megírásáért.

Kozma Géza

1938. január 7-én született Nemeskosúton. Nős, két lánya és négy fiúunokája van. Heten voltak testvérek, szülei egyszerű gazdálkodó emberek voltak. A II. világháború alatt a szülőfalujában kezdett iskolába járni. A család 1945-ben Vízkeletre költözött. Az alapiskolát 1953-ban fejezte be Hidaskürtön. Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban, a gépipari szakközépiskolában folytatta, ahol 1957-ben érettségizett. Utána Dunaszerdahelyen a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatnál kapott állást, garázsmester lett. A kétéves kötelező katonai szolgálatot Komáromban a hidász századnál kezdte, majd Lévára helyezték, onnan ismét visszakerült Komáromba. A katonai szolgálat letöltése után korábbi munkahelyére, Dunaszerdahelyre került, ahol kezdetben diszpécserként, később hivatalnokként működött.

1962-ben megnősült, és Galántán a Járási Ipari Vállalatnál helyezkedett el, ahol gyártásvezetőként dolgozott.  Munkahelyéről  munkaköri  beosztásának köszönhetően gyakran kellett szolgálati utakra mennie, sokat utazott, s mindmáig hódol  ennek a szenvedélyének.  1996-ban egészségi okok miatt korengedményes nyugállományba helyezték. Azóta sem tétlenkedik. A kultúra, a könyv szeretetét otthonról hozta, példaképe az édesapja volt, aki a két világháború között tagja volt a Vízkeleten nagyon jól működő falusi amatőr színjátszó csoportnak. Édesapja példáját követve Kozma Géza is fiatalon bekapcsolódott a falu kulturális életébe.

Vízkeleten minden iránt érdeklődő, mindenre odafigyelő kultúrembernek ismerik, aki a kultúrát a Csemadok helyi alapszervezetében 26 éve alelnökeként műveli. Az 1972-ben megalakult énekkarnak 1975-ben lett a tagja, s az maradt egészen 2000-ig, mikor a vegyeskar megszűnt, a azóta Harmónia  női énekkarként működik.

1992-ben az akkori polgármester, ifj. Halag György felkérésére elvállalta Vízkelet község krónikájának a vezetését, s felelősségteljesen teszi  azóta is, megörökítve benne a községünkben zajló mindennemű rendezvényt, gazdag képanyaggal illusztrálva. S ily módon a krónikával időtálló, gazdag kordokumentumot hagyva az utókorra.

A krónikaírás mellett már rég foglalkoztatja a falu története is, keresi, kutatja a múltat, tehát autodidakta módon helytörténettel is foglalkozik. Ebben a munkájában segítségére voltak falunk idősebb polgárai. Helytörténeti jellegű írásait a Terra Hírújságban és a Vízkeleti Újságban publikálja. Feldolgozta – a község , a helyi népiskola , a hegyi szlovák iskola, a két világháború közti és a II. világháború utáni színjátszás, a Szent Anna római katolikus templom és a hegyi templom történetét, jelenleg a posta történetét kutatja, azon dolgozik. Sok adattal szolgált Czigler Sándor megjelent könyvéhez is.

Kozma Géza felbecsülhetetlen szellemi értéket alkotott azzal, hogy krónikaíróként és helytörténészként megörökítette falunk történetét. Ennek a munkájának elismeréseként 2016-ban Vízkelet Község Önkormányzata ,,Polgármesteri díjjal’’ tüntette ki  – Vízkelet község krónikájának több évtizedes vezetéséért, továbbá a falu történetének kutatásában, annak feldolgozásában és publikálásában kifejtett munkássága elismeréseként.

A ,,Polgármesteri díjak ’’ ünnepélyes átadására  2016.július 2-án a XIII. Falunapon került sor.

Prílohy