Čierny Brod - Vízkelet
Hírek

Templom

DCIM102GOPRO

Szent Anna római katolikus templom

A Szent Anna római katolikus templom  1910 – 1911 – ben épült neogótikus stílusban Pomaschek János nyitrai püspök irányításával. Védőszentje Szent Anna, egy tornya és egy hajója van. Belső kiképzése a késői gótikára vall. Szentélye poligonális, csillagokat sejtető boltozattal. A főoltár gótikus szobra Szent Annát és Joáchomit ábrázolja, amint Szűz Máriát tanítják. Tőlük balra Szent Erzsébet, jobbra pedig Szent László szobra áll. Az oltár tetején ,, Jézus a jó pásztor ,, szobor látható.

A templomhajó pszeudogótikus keresztboltozata három mezőre tagolódik. Az elsőn Bencsik festőművész falfestménye található. Boltíves ablakai a késői román stílus jegyeit mutatják. Pszeudogótikus homlokzatát rozetta díszíti. Említést érdemel a VIII. század második feléből származó barokk kép, amely Szent Annát és Joachimot ábrázolja, amint Szűz Máriát tanítják.  A kép eredetileg a Thurzó kápolnát díszítette. A Piéta kőszobor az 1900– as évekből származik.

A templom falánál a VIII. századból és a XIX. század első feléből származó  síremlékek találhatók. A sekrestye falán három keretezett olajfestmény függ. Az egyiken Jézus, a másikon Szűz Mária, a harmadik kép pedig Szent Józsefet ábrázolja karján a kis Jézussal. A harmadik kép alsó sarkában a jelzés : Pmk. Pázmány 1890. A templom tornyát 1945 – ben ágyúgolyó találta el. 1953 – 54 –ben  a templomot javították, és 1992 – ben  a külsejét felújították.

Szent Anna kápolna – Thurzó- kápolna

A kápolna a VII. századi korai barokk épület. 1911 – ig, az új Szent Anna templom felszenteléséig, itt tartották az istentiszteleteket. 1747-ben felújították. Minthogy a kápolnának csupán egy fatornyocskája volt, s az is az idők folyamán tönkrement, a lelkészlak előtti  haranglábat használták. Az 1763. évi földrengés következtében megrongálódott kápolnát 1778-ban Eszterházy Ferenc galántai gróf a saját költségén állíttatta helyre.

A Thurzó- kápolna út menti falánál lévő 1782-ből származó  kereszt klasszicista stílusban épült. Az 1780-as évek közepén a kápolna oltárát kijavították, s a kápolna egy új, pléhre festett, Szent Annát ábrázoló oltárképet kapott. A képet a vízkeleti  születésű  Röszler Varga Zsófia 1875-ben festette Majsch Imre pozsonyi művésszel közösen  mindössze 100 forintért. A XX. század 30-as éveiben a kápolnát egy ideig iskolai tanteremnek használták. 1994-ben a romos állapotban lévő kápolna új tetőszerkezetet kapott.

A hegyi kápolna

A kápolna  1753-ban épült , téglalap alakú barokk  épület, klasszicista módosítással, melyet 1824-ben újítottak fel. A kápolna sekély keresztboltozatán késő barokk falfestmények láthatók a kínszenvedés attributumaival , puttókkal és angyalokkal. Homlokzata, mely háromélű csúcsban végződik, sávokkal van díszítve. Bejárata fölött két címer látható. Az oltár a XVIII. század első felében barokk stílusban készült, melyet művészi kivitelű faszobrok díszítenek. Az oltár kellős közepén a fájdalmas Szűz szobra található, melyet két oldalról angyalkák képei öveznek. 1764-ben XIII. Kelemen pápa a kápolnának apostoli búcsút engedélyezett.

A kápolna oltárától – a helyi lakosok állítása szerint – három irányba is alagút vezet. Az egyik a kápolna bejáratával szembeni nemesi kúriához, a másik a kosúti zsidótemetőig, a harmadik pedig a vízkeleti Thurzó kápolnáig. Az utóbbi években a hétfájdalmú Szűz Mária ünnepnapján, szeptember 15-én, a hegyi búcsú alkalmával tartanak itt szentmisét.